Braille-írógép: hogyan működik a Perkins-gép

A Braille-írógép mechanikus írógép, amely Braille-írással ír. Hat billentyűje van, a Braille-cella minden pontjához egy, továbbá szóköz-, visszalépő- és soremelő billentyű. Egy betű billentyűit egyszerre kell lenyomni, és a gép az egész cellát vastag papírba nyomja. Nem kell hozzá áram, a papír színoldalára, balról jobbra ír. A legismertebb a Perkins-gép, amelyet a Boston melletti Perkins vakiskola gyárt 1951 óta.

A legfontosabbak

• Hat pontbillentyű, amelyeket együtt nyomnak le. Balról jobbra: 3, 2 és 1 pont, a szóköz, majd 4, 5 és 6 pont.
• A színoldalra, balról jobbra ír, így az írást azonnal el lehet olvasni. A tábla és íróvessző ezzel szemben a hátoldalra, jobbról balra ír.
• A klasszikus típus teljesen fém, 4,8 kg, és soronként legfeljebb 42 cellát, oldalanként 26 sort ír.
• Ára a Perkins hivatalos webáruházában 2026. október 7-én: 810 dollár a klasszikus típus.
• David Abraham, a Perkins iskola tanára tervezte. A prototípus 1941-es, a második világháború miatt a gyártás 1951-ig csúszott, és azóta több mint 375 000 darab készült.

Hogyan működnek a billentyűk

A Perkins-gépen kilenc billentyű van egy sorban. Középen a szóköz. Tőle balra a 3, 2 és 1 pont billentyűje, a bal kéz gyűrűs-, középső és mutatóujjával. Tőle jobbra a 4, 5 és 6 pont, a jobb kéz mutató-, középső és gyűrűsujjával. A bal szélen a soremelés, a jobb szélen a visszalépés.

A billentyűk a cellát úgy adják vissza, ahogy olvassák: a bal kéz a bal oszlopot (1, 2, 3 pont), a jobb kéz a jobb oszlopot (4, 5, 6 pont) írja. Egy betűhöz minden pontját egyszerre kell lenyomni:

Így a ház három lenyomás: 1+2+5, aztán 4, aztán 1+2+6, vagyis ⠓⠈⠣. A gép nem ismeri a nyelveket, csak a kért pontokat nyomja ki, ezért ugyanaz a Perkins-gép magyarul, angolul vagy bármely más nyelven ír. A kétjegyű betűk, mint az sz vagy a gy, egyetlen lenyomással kerülnek a papírra, mert a magyar pontírásban egy cellát foglalnak el.

Ezt a hatbillentyűs elrendezést ma Perkins-billentyűzetnek hívják: jegyzetelők, Braille-kijelzők és a telefonok Braille-billentyűzetei is ugyanezt a hat billentyűt használják.

A papír

A géphez vastag papír kell, sokkal vastagabb a nyomtatópapírnál, hogy a pontok ne lapuljanak el az ujj alatt. Az MVGYOSZ ajánlása szerint a papíralapú Braille-kiadványokhoz legalább 120 grammos papír szükséges. Gyakorláshoz a sima papír is megteszi, de azon a pontok hamar ellaposodnak.

A típusok

A gépet érdemes kipróbálni vásárlás előtt. A hazai beszerzésről és támogatásokról a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége és a megyei tagegyesületei tudnak tájékoztatni.

Honnan származik

Az iskola igazgatója, Gabriel Farrell olcsó és megbízható gépet kért David Abrahamtól, a Perkins iskola műszaki tanárától. Abraham Edward Waterhouse matematikatanárral dolgozott, és 1941-ben megépítette a prototípust. A háborús ipari korlátozások miatt az első Perkins-gépet csak 1951-ben adták el. A kialakítás azóta alig változott, és több mint 375 000 darab készült.

Gyakori kérdések

Mennyi ideig tart megtanulni a Braille-írógépet?

Aki ismeri a Braille-ábécét, az első szavakat órák alatt leírja. A gyorsaság gyakorlással jön: a lényeg, hogy a betű összes pontját egyszerre nyomd le.

Jobb a Braille-írógép, mint a tábla és az íróvessző?

Kezdőknek többnyire igen, mert balról jobbra, a színoldalra ír, és az írás azonnal ellenőrizhető. A tábla viszont kicsi, olcsó és csendes, ezért sokan később is használják.

Hol tanulhatom meg a Braille-ábécét a géphez?

A Braille-írás táblázatában minden betű pontjai megtalálhatók, a vakok írásáról szóló cikk pedig a rendszer működését magyarázza el.