A vakok írása: mi a Braille-írás, és hogyan működik
A vakok írása, pontos nevén Braille-írás vagy pontírás, kiemelkedő pontokból álló írás vak és gyengénlátó emberek számára. Minden betű pontok kombinációja egy hathelyes cellában, amelyet az ujjbeggyel olvasnak. Nem nyelv: egy nyelv leírásának módja, ahogy a látók síkírása is. Magyarul a „szia” Braille-írással ⠱⠊⠁.
A rendszert a francia Louis Braille alkotta meg, aki gyerekkora óta vak volt, és 1829-ben tette közzé. A magyar Braille-írás szabályait ma a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének (MVGYOSZ) Braille-bizottsága gondozza.
A legfontosabbak
- A cellában hat pont van, két hármas oszlopban: balra 1, 2, 3, jobbra 4, 5, 6.
- A hat pontból az üres cellával együtt 64 kombináció adódik.
- A magyar ábécé mind a 42 betűjének saját cellája van, a cs, gy, ly, ny, sz, ty, zs kétjegyű betűknek is.
- A nagybetűt és a számot egy-egy jel mutatja a betű vagy a szám előtt.
- Balról jobbra olvassák ujjal, és Braille-írógéppel, tábla és íróvessző segítségével vagy számítógéppel írják.
A „vakírás” két jelentése
A „vakírás” szónak a magyarban két jelentése van. Jelenti a vakok pontírását, a Braille-írást, de jelenti a tízujjas gépírást is, amikor valaki a billentyűzetre nézés nélkül gépel. Ez a cikk az elsőről szól.
A hatpontos cella
Az egész Braille-írás egy két oszlopból és oszloponként három helyből álló cellára épül. A helyeket mindig ugyanígy számozzák: a bal oszlopban fentről lefelé 1, 2 és 3, a jobb oszlopban 4, 5 és 6. Egy betűt a pontjai számával írnak le: az a az 1-es pont (⠁), a b az 1-es és a 2-es (⠃), az l az 1, 2 és 3 pont (⠇).
A cella akkora, hogy egészében elférjen az ujjbegy alatt. Ezért egy betűt egyetlen érintéssel fel lehet ismerni, anélkül hogy „ki kellene tapogatni” a formáját.
Hogyan írják a magyar betűket
A magyar pontírás Louis Braille celláit veszi alapul, és a magyar ábécéhez igazítja őket. Három sajátossága van:
| Sajátosság | Példa |
|---|---|
| A kétjegyű mássalhangzók egy cellát foglalnak el | sz ⠱, gy ⠹, zs ⠜ |
| A hosszú kétjegyű mássalhangzót kétszer írják | hosszú: ⠓⠕⠱⠱⠬ |
| Minden ékezetes magánhangzónak saját cellája van | á ⠈, ö ⠟, ő ⠻, ű ⠾ |
Az á egyetlen pont, a 4-es, a z ⠣ és a q ⠯ cellája pedig eltér a nemzetközitől. A teljes ábécé minden cella pontjaival a Braille-írás táblázatában található.
Nagybetűk és számok
A Braille-írásban nincsenek külön nagybetűk és külön számjegyek. Helyettük jeleket használnak, amelyek a betű vagy a szám elé kerülnek, és megváltoztatják a jelentését.
| Mi | Jel | Példa |
|---|---|---|
| Nagybetű | 4, 6 pont, ⠨ | Budapest: ⠨⠃⠥⠙⠁⠏⠑⠎⠞ |
| Csupa nagybetűs szó | kétszer a nagybetűjel | ELTE: ⠨⠨⠑⠇⠞⠑ |
| Szám | 3, 4, 5, 6 pont, ⠼ | 2026: ⠼⠃⠚⠃⠋ |
A számjegyek az a–j betűk cellái. A számjel nélkül a ⠁ a-nak olvasandó, vele 1-nek.
Hogyan olvassák és hogyan írják
A Braille-írást balról jobbra olvassák, az ujjbegyeket könnyedén végighúzva a soron, általában két kézzel: az egyik olvas, a másik a következő sor elejét keresi. Írni többféleképpen lehet:
- Braille-írógéppel, amelynek hat billentyűje van, pontonként egy, és egy cellához egyszerre kell lenyomni őket. Bővebben a Braille-írógépről szóló cikkben.
- Táblával és íróvesszővel: a pontokat a papír hátoldaláról nyomják ki, ezért jobbról balra és tükrözve írnak, olvasáshoz pedig megfordítják a lapot.
- Számítógéppel, Braille-nyomtatóval vagy Braille-kijelzővel, amely a képernyő szövegét fel-le mozgó pontokkal mutatja.
A magyar Braille-írás rövid története
Az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karának jegyzete (Pajor Emese, 2009) szerint a magyar pontírás így alakult ki:
| Év | Esemény |
|---|---|
| 1870-es évek | Megyeri Károly franciaórákon ismerteti meg tanítványaival a francia Braille-írást |
| 1891/92 | Lovács József kezdeményezésére az előkészítő osztályban megkezdik a Braille-írás és -olvasás tanítását |
| 1897 | A minisztérium elfogadja Mihalik Lajos rendszerét |
| 1901 | Pivár és Herodek módosításaival hivatalos lesz: az á egy pont lesz (4), bekerül a q |
| 1978 | A nagybetűjel a 4, 6 pont lesz |
| 2011–2012 | Megalakul az MVGYOSZ Braille-bizottsága, és korszerűsíti a teljesírást: a pont mindenhol a 3-as pont, új zárójelek, a vessző után mindig szóköz |
Gyakori kérdések
Nyelv a Braille-írás?
Nem. Írás, nem nyelv: a Braille-írással írt magyar szöveg ugyanúgy magyar. Minden nyelvnek azonban saját Braille-ábécéje van, ezért a magyar, a német vagy az angol ábécé egyes betűkben eltér.
Hány pontból áll egy betű?
Egytől hatig. Az a és az á egyetlen pont (⠁, ⠈), az ö öt (⠟).
Megtanulhatja a Braille-írást egy látó ember?
Igen. Szemmel a betűket viszonylag gyorsan meg lehet tanulni; az ujjal olvasás sokkal több gyakorlást kíván. Szülőknek, tanároknak és mindenkinek hasznos, aki egy vak embert szeretne támogatni.
Mi az a rövidírás?
A magyar pontírásnak van egy rövidített változata is: a gyakori szavakat és végződéseket egy-két jellel írja, helytakarékosság és gyorsabb olvasás céljából. Ez a cikk és a fordítónk a teljesírást mutatja be, amelyben minden betű ki van írva.