Louis Braille: ki találta fel a vakok írását
Louis Braille francia pedagógus volt, ötéves kora óta vak, aki megalkotta a róla elnevezett pontírást. 1809. január 4-én született Coupvray-ben, Párizs közelében, és 1852. január 6-án halt meg Párizsban. A hatpontos cellát még a párizsi vakok intézetének diákjaként, tizenöt éves kora körül dolgozta ki, módszerét pedig 1829-ben tette közzé.
A találmánya nem az volt, hogy írást lehet tapintással olvasni: ilyen kísérletek előtte is voltak. A lényeg az, hogy a vak ember végre maga is írhatott. Braille előtt egy vak diák nehezen elolvashatta, amit a látók elkészítettek neki, de maga nem tudott semmit leírni. Ezért maradt fenn a Braille-írás, és tűnt el a többi rendszer.
A legfontosabbak
- 1809. január 4-én született Coupvray-ben, és 1852. január 6-án halt meg Párizsban, 43 évesen.
- Hároméves korában megsebesítette a szemét apja nyergesműhelyében; a fertőzés átterjedt a másik szemére, és ötéves kora körül teljesen megvakult.
- Tízévesen került a párizsi Vak Ifjak Királyi Intézetébe, ahol domború latin betűket olvastak: el lehetett olvasni őket, leírni nem.
- Charles Barbier pontírásából indult ki — jelenként akár 12 pont —, és 6 pontra csökkentette, mert tizenkét pont nem fér el az ujjbegy alatt.
- A rendszert tizenöt éves kora körül dolgozta ki, 1829-ben tette közzé, a második kiadás 1837-ben jelent meg, kottaírással a kezdetektől.
- Életében a rendszert hivatalosan nem fogadták el. Az intézet 1840-ben még be is tiltotta, és csak 1854-ben vezette be.
- 1952-ben földi maradványait a párizsi Panthéonba vitték; a kezei Coupvray-ben maradtak.
Dátumok
| Születés | 1809. január 4., Coupvray (Franciaország) |
| Halál | 1852. január 6., Párizs, 43 évesen |
| Halál oka | Tuberkulózis |
| Látásvesztés | Baleset hároméves korában, teljes vakság ötéves kora körül |
| Tanulmányok | Vak Ifjak Királyi Intézete, Párizs, 1819-től |
| Foglalkozás | Az intézet tanára, orgonista és csellista |
| Találmány | Hatpontos tapintható cella, 64 kombináció |
| Közzététel | 1829, második kiadás 1837 |
| Hivatalos elismerés | 1854, két évvel a halála után |
| Panthéon | 1952, halálának századik évfordulóján |
Hogyan veszítette el Louis Braille a látását
Louis Braille egy hároméves korában történt baleset után kezdte elveszíteni a látását, 1812-ben, apja, Simon-René Braille nyergesműhelyében, Coupvray-ben. Játék közben egy árral, a bőr átszúrására használt hegyes szerszámmal megsebesítette a szemét. A seb elfertőződött, a fertőzés átterjedt az ép szemére, és a fiú ötéves kora körül teljesen megvakult. Így írja le a coupvray-i Louis Braille Múzeum, amely abban a házban működik, ahol született.
A források nem egyeznek abban, melyik szeme sérült meg először. Csak a sorrend vitathatatlan: az egyik szem megsérült, a másikat a fertőzés tette tönkre.
Mit olvastak a vakok a Braille-írás előtt
Louis Braille 1819 februárjában, tízévesen, ösztöndíjasként került a párizsi Vak Ifjak Királyi Intézetébe, abba az iskolába, amelyet Valentin Haüy alapított 1785-ben, a világ első vak gyerekeknek szóló iskolájaként. Ott olvastak: Haüy módszere domború latin betűket nyomott vastag papírra, és a diák ujjal ismerte fel az A vagy a B formáját.
| A Haüy-módszer korlátja | Következmény |
|---|---|
| A latin betű a szemnek tervezett, kerek forma | Az ujj lassan és nehezen ismeri fel |
| Minden oldalt szedéssel nyomtattak | A könyvek drágák, hatalmasak és nehezek voltak |
| A domborításhoz nyomdagép kellett | A diák semmit sem tudott maga leírni |
Charles Barbier és a tizenkét pontos írás
1821-ben került az intézetbe Charles Barbier de la Serre pontírása. A betűk formájának utánzása helyett hangokat jelölt papírba nyomott pontokkal: jelenként akár tizenkét pont, két hatpontos oszlopban. Íróvesszővel és vonalzóval a vak ember írni tudott.
A tizenkét éves Braille azonban rögtön észrevette a gyengéjét: tizenkét pont nem fér el az ujjbegy alatt. Egy jel elolvasásához végig kellett húzni rajta az ujjat, és meg kellett számolni a pontokat. Mivel pedig hangokat jelölt, nem volt benne helyesírás, írásjel és szám.
Gyakran mondják, hogy Barbier katonai kódnak találta ki a rendszerét, hogy éjszaka, fény nélkül is olvasni lehessen a parancsokat. Ezt a változatot ma kutatás (Philippa Campsie) vitatja, amely szerint Barbier már 1815-ös szövegében a vakoknak szánta. Nem foglalunk állást. Csak a szám vitathatatlan: Barbiernél legfeljebb tizenkét pont, Braille-nál hat.
Tizenkét pontból hat
Louis Braille 1824 körül, tizenöt évesen határozta meg a hatpontos cellát: két oszlop, oszloponként három ponttal, az üres cellával együtt 64 kombináció. A tapintás volt a mérce: a hatpontos cella egészében elfér a mutatóujj begye alatt, és egyetlen érintéssel felismerhető.
| Barbier írása | Braille cellája | |
|---|---|---|
| Pont jelenként | Legfeljebb 12, két 6-os oszlop | Legfeljebb 6, két 3-as oszlop |
| Mit jelöl | Hangokat | Betűket, számokat, írásjeleket |
| Helyesírás | Lehetetlen | Lehetséges |
| Ujjal olvasás | Végig kell húzni a jelen | A jel elfér az ujj alatt |
Az életkorban a források eltérnek: a legtöbb 1824-et és tizenöt évet említ, néhány 1825-öt és tizenhatot; a múzeum tizenkét és tizenhat éves kora közötti munkát ír le. Mi azt írjuk: „tizenöt éves kora körül”.
Mit tett közzé
Braille 1829-ben, húszévesen tette közzé módszerét. A francia cím a szavak, a zene és az egyházi ének pontokkal való írásáról szól: a zene kezdettől része volt a rendszernek. Braille csellózott és orgonált, és párizsi templomok orgonistája volt.
Az 1837-es második kiadás rögzítette a rendszert a mai formájában: elhagyta a vonalkákat, amelyeket az első kiadás még vegyített a pontokkal, mert az ujj alatt a vonal és a pont összekeveredik.
Miért nem fogadták el életében
A rendszert Louis Braille életében hivatalosan nem ismerték el, sőt abban az iskolában is betiltották, ahol született.
1840-ben az intézet új igazgatója, Pierre-Armand Dufau betiltotta a Braille-írást; a diákok titokban tovább használták. 1844 februárjában, az iskola új épületének megnyitóján Joseph Guadet aligazgató nyilvánosan bemutatta a Braille-írással való olvasást és írást, és a rendszer visszatért az iskolába. Hivatalosan azonban csak 1854-ben fogadták el, két évvel azután, hogy Braille 1852. január 6-án tuberkulózisban meghalt.
A Panthéon és a kezek Coupvray-ben
Halálának századik évfordulóján, 1952-ben Braille földi maradványait a párizsi Panthéonba vitték. Coupvray meg akart tartani valamit híres szülöttéből: a kezei egy urnában a szülőfalu sírjában maradtak. Amit Louis Braille megváltoztatott, az éppen kézzel végezhető.
A Braille-írás ma
A magyar Braille-írás ugyanarra a hatpontos cellára épül, és a magyar ábécé mind a 42 betűjének, a kétjegyű betűknek is, saját cellája van. A feltaláló neve Braille-írással ⠨⠇⠕⠥⠊⠎⠀⠨⠃⠗⠁⠊⠇⠇⠑: a nagybetűjel, a 4, 6 pont minden nagybetű előtt áll. Az összes betűt a Braille-írás táblázatában találod.
Gyakori kérdések
Hány éves volt Louis Braille, amikor feltalálta az írását?
Körülbelül tizenöt. A leggyakrabban 1824-et említik; egyes források 1825-öt, a szülőházában működő múzeum pedig tizenkét és tizenhat éves kora közötti munkát ír le. A módszert 1829-ben, húszévesen tette közzé.
Miért vakult meg Louis Braille?
Hároméves korában árral megsebesítette a szemét apja műhelyében. A fertőzés átterjedt a másik szemére, és ötéves kora körül teljesen megvakult.
Lemásolta Louis Braille Charles Barbier rendszerét?
Nem. Barbier ötletéből indult ki, hogy domború pontokkal lehet írni, és ezt nyíltan el is ismerte. A többit megváltoztatta: tizenkettő helyett hat pont, hogy a cella elférjen az ujj alatt, és hangok helyett betűk, számok és írásjelek.
Hol van eltemetve Louis Braille?
A párizsi Panthéonban, 1952 óta. A kezei a lakók kérésére Coupvray-ben maradtak.
Mikor van a Braille-írás világnapja?
Január 4-én, Louis Braille születésnapján. Az ENSZ Közgyűlése 2018-ban nyilvánította világnappá, és 2019 óta ünneplik.